Interjú Egyed Dáviddal a 2020-as Nemzeti Bajnokság 2. helyezettjével

M.G.: Szia Dávid! Először is gratulálok az eredményhez! Mivel elég ismert vagy HKK-s körökben, így csapjunk is bele a lecsóba és nézzük, hogyan is élted meg a 2020-as Nemzeti Bajnokságot!

E.D.: Szia! Köszönöm szépen! Rendben, nézzük!

M.G.: Már jó pár nemzetin megmérettetted magad. Hogyan készülsz egy nemzetire?

E.D.: Ez teljesen kedvfüggő, mikor épp mennyi energiám van, illetve a közelebbi baráti kör mennyire van rápörögve. Korábban voltak olyan nyarak, amikor végigelemeztük még azt is, hogy ki milyen paklival játszott az első félévben, és ez alapján csináltunk táblázatokat, hogy nagy eséllyel az adott player milyen paklival jön majd a versenyre (a hagyományost sokkal könnyebb belőni ilyen módszerrel, mint az egylapot, ott sokkal kisebb a minta), és volt olyan is, hogy bizonya verseny előtti reggel készült el a pakli. Általában azt szeretem, ha a verseny előtt egy héttel már kész van a pakli, tesztelve is van legalább két meta dekk ellen, és a sideot is szeretem befejezni ekkorra, hogy rögzüljön miket mi ellen tudok berakni az első játék után.

M.G.: Ez egy hosszú, embert próbáló verseny. Hogyan készülsz mentálisan?

E.D.: Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy magamnak osztom be, hogy mikor mennyit dolgozom, éppen ezért az elmúlt években a Nemzeti Bajnokság előtt mindig kicsit takarékra raktam a munkát, próbáltam pihenni, mert ahogy fent is elhangzott tényleg nagyon sokat kivesz az emberből egy háromnapos verseny. Főleg úgy, hogy a harmadik nap reggel 9-kor kezdődik a játék, és ha szerencsés vagy (vagyis döntőzöl, vagy bronzmeccset játszol) akkor annak 9 óra előtt nem igazán van vége, és végig ott kell lenni fejben. A fordulók között tudsz valamennyit pihenni, de így, hogy az elmúlt években egy másik draft is van a NB mellett nehezebb koncentráltnak maradni.

Első nap

M.G.: Mivel játszottál az első napon?

E.D.: Igazából olyan nagyon sokat nem gondolkoztam a dekken, abban biztos voltam, hogy nem fogok sem semelyik epikussal, sem Semleges csatamezővel játszani ezen a napon (bár majdnem elcsábultam a Gakk – Sziturena kombóra legalább egy kósza gondolat erejéig). Ami igazán érdekes volt az Fec egy nyári élményén alapul, ugyanis valamelyik éjszaka írt a közös csoportunkba, hogy ez a régi Szárnyas Szuszi valamiért végtelent sebez, ha egyszer megüti az ellenfelet. Ugyanis sehol nincs korlátozva, és kisül a saját képességére is, két FAQ van a laphoz, de egyik sem tárgyalja ezt a kérdéskört. Éppen ezért úgy gondoltam, hogy erre mindenképpen lehet valami korrekt kis paklit építeni (4 vp-s a lap, a járj eléggé adja magát).

Viszont azokat a kombó paklikat nem igazán szeretem, amik nem tudják legalább egy alternatív módon kirakni a kulcslapot (ugye kicsit fura ez, hiszen 1 db lap kell a végtelenhez), így a Kronorituálé, és az azt kereső Elenios követője egy meglehetősen jó keretet húzott a paklinak. Mivel volt némi rizikófaktor azért a deckben egy sokkal gyorsabb agro vonalat is raktam bele: Tűzmadár – Esszenciakapocs (ha az egyik nálad van a 2. körben keresed a párját a követővel), kirakod őket, keresel két Plazmacsóvát, a madarakkal ütsz 8-at, az egyik csóva kijön a másikból, 1-1 seb a madarakba (8 seb a halálsikolyból), és 6 seb arcba = 22. A paklit a barna szín stabilizálta, moa vonal, ingyen leszedés, erőforrás.

M.G.: Milyen metára számítottál és miért?

E.D.: Sokkal több Semleges csatamezőre számítottam, mint ahányan eljöttek vele, de arra gondoltam, hogy több lesz az ellendeck, mint például az Életenergia, vagy különböző Harangmesteres vagy Korlátozásos setupok, azok ellen egytől-egyig elől van a pakli. Egy hibát elkövettem ezért a felkészülésnél, Zarknod bilincse ellen nem igazán készültem, 28 lapom volt mező ellen és 2 db Mardakor ajándékozó. Sajnos emiatt az első kört rögtön el is veszítettem Mikulás Ádám ellen, aki a hagyományost végül meg is nyerte.

M.G.: Mennyire igazolódott be a várakozás?

E.D.: Megmondom őszintén, hogy nagyon jó meta volt az első nap. És itt most nem arra gondolok, hogy sok epikus dobálta a pénzérmét, hogy megveri-e a mirrort, hanem arra, hogy sokan bizony elővették az all-time kedvenc dekkjüket, és bizony eljöttek vele még egy ilyen rangos eseményre is (gondolok itt pl. az áramlós és gólemes Legfőbb követős felállásokra, vagy A fókusz meglelése – Antimágikus rakshallionra, ami legalább 7 Mardakorral játszott, de még sorolhatnám). Összességében a paklinak nagyon kedvezett a környezet, bár azt is hozzáteszem, hogy szerencsém volt, hogy nem játszottam egyetlen csatamező ellen sem – de kíváncsi lettem volna, hogy egy ilyen méretű sideolással le tudtam volna-e nyomni a maradék két meccsen.

M.G.: Milyen meccseket játszottál? Van valami, ami különösen megmaradt?

E.D.: Rögtön az első fordulóban – ahogy írtam is – egy Zarknod bilincse ellen kellett játszanom, és ha jól rémlik nem is én kezdtem, és bár volt első körös Tleikan manapilonom és egy Moa fegyvergyáram, a kezemből 50% eséllyel dobatott Ádám egyet, ami pont a Szuszi volt (ha a másik lapot dobatja, akkor kikap a következő körben). Annyit kérdezett: „Mi ez, valami kihívás deck?” – nos, sajnos nem tudtam megmutatni, hogy mennyire nem az, de az a bizonyos elsőt bukjuk, és utána hátulról jövünk fel stratégia jónak bizonyult, a marék 5 kört sikerült lehozni, hol a Tűzmadarakkal, hol a Szuszival. Annyit még megjegyzek, hogy mindenki bebírózta (hozzáteszem jogosan), de a lap úgy működik, ahogy rá van írva + a FAQ csomag ezt lehetővé is teszi, ezért is van fent a nerf gyanús lapok listáján, mert bár 4 mana manapság a világ, egy lapból nyerni nem feltétlen a legegészségesebb dolgok közé tartozik.

Második nap

M.G.: Mi a véleményed a formátumról? Mivel játszottál a második napon?

E.D.: Amikor először játszottam rajta (Excelsior) akkor is feltűnt, hogy a formátumra való készülés igazán szórakoztató volt, nagyon sokat lehetett azon gondolkozni, hogy egy.egy lap vajon elég jó-e a koncepcióba. Nyilván itt is egy olyan színt szerettem volna választani mindenképpen, ami nem éppen megszokott, és viszonylag kevesen játszanak vele, először egy lila Manafamiliárist próbáltam ki, nem is ment rosszat, aztán a főpróbán (a szeptemberi Beholderes verseny) egy szintén lila paklival játszottam, de itt már egy teljesen más koncepciót teszteltem, Lassan járj! + Chara-din követője volt a tuti. Annak ellenére, hogy nem volt optimálisan összerakva veretlenül második lettem vele, volt pár meleg szituáció persze. Maga a formátum amúgy nekem annyira nem tetszik, volt többször is olyan spot, ahol pontosan egy lap volt jó az adott szituációban, és eléggé demoralizáló, amikor ezen megy el egy forduló.

M.G.: Ezen a napon is Járj!-jal játszottál, hogyan lehet szerinted egy ilyen formátumra úgy összerakni Járj-at, hogy tudod, hogy az téged is korlátozni fog?

E.D.: Amikor elkezdtem végignézni, hogy milyen járjakat lehet összerakni bizony feltűnt, hogy több színt nem lehet összerakni optimálisan, mint amennyit igen, éppen ezért jó választás lehet a szabálylap. Persze benne van, hogy néhány lapodat bizony be fogod drágítani, de összességében az ellenfelet sokkal jobban fogja zavarni, mint amennyire téged. Hozzáteszem azt is, hogy a pakli úgy készült, hogy bele volt kalkulálva az is a tempóba, hogy minden lap termel egy fattyat az asztalra, így a kör eleji VP ugye combosabb és a zanszilánkos lapokat is jóval olcsóbb kirakni.

M.G.: Milyen metára számítottál és miért? Mit gondolsz, mi az oka annak, hogy ennyi Járj volt mindkét napon?

E.D.: Itt is hasonló tippem volt, mint az első napra, biztos voltam benne, hogy nagyon sok epikus követő lesz, de azért bíztam abban is, hogy az ellen-decknek tartott Korlátozás is szép számban képviseli majd magát. A Járjak megjelenésének annyi oka lehetett, hogy valószínű sokan a „mezőverőket” próbálták meg elkapni, és több-kevesebb sikerrel ez sikerült is.

M.G.: Milyen meccseket játszottál? Van valami, ami különösen megmaradt?

E.D.: Annak ellenére, hogy nem volt nagy nyomás rajtam a harmadik napra jutást illetően elég rosszul indult a nap, az első három fordulóból kettőt sikerült elbukni. A negyedik fordulóban pontosan az a szituáció játszódott le, amit fent is leírtam: Tálos Gábor (Valsirah) ellen játszottam, aki a második körben kijátszott egy Elmereccsentést, amire behúztam a paklimban lévő egyetlen db countert 1 VP-ből, egy Daev akaratát, amire kaptam egy fattyat, kör eleji topdeck egy Borzalmak terme, amivel elkezdtem kiosztani az izmokat. A következő körben kaptam egy Ysdrullt, kirakta a Teriád ámokfutómat, illetve jött még egy Tleikan felfedező. A kör elején húztam egy Kifejlett xenomorfot, az asztalomra izom- és életjelzőt osztottam a teremmel, a xenó ingyen visszarakta az asztalt kézbe, a Teriádomat lerakva és egy Irányított őrületet kijátszva pont eleget tudtam ütni. Szóval egy két körös topdeck chain tudta megfordítani a meccset. Ez a Daev akarata kicsit hasonló volt, mint 2013-ban Mofe Abszolút preventálásrára húzott Védőmágia, rég volt, talán igaz sem volt… Összességében egy közepesnél kicsit jobb 4 győzelemmel zártam a napot, ami egy top 4-re is elég volt összesítésben, így 3 ponttal vágtam neki a 3. napnak.

Harmadik nap

M.G.: Hogy mentél neki a draftnak, hogyan készültél rá?

E.D.: Ahogy vége lett a 2. napnak elmentünk egyet kajálni közösen, és átbeszéltük a lehetséges koncepciókat. Az az igazság, hogy élesben én nem játszottam a NB előtt ilyen formátumú draftot, de figyeltem azt, hogy a különböző találkozókon mi az, ami jól szerepelt. Az biztos volt, hogy a Ködlámpás köré épített kontroll biztosan nagyon erős lesz, hiszen egy megoldhatatlan kézből dobatás (ami általunk választott lapot dobat), de az ennek egy kicsit gyengébb változata, a Kővarangy is nagyon szimpatikus volt. A HKK táborban 3 Tükördimenzióból játszottunk, ott egy elég durva szirén szinergiára építő paklit tudtam kiszedni, de tudtam, hogy ez ez nem biztos, hogy most is összejön, hiszen egy booster híja van azért, de észben tartottam, hogy jó lehet az a vonal is, illetve ha már kék, talán a legdurvább nem gyakori lap a Ragyás burástya is mozgatta a fantáziámat. Ezek voltak a fejemben, de ha egy bomb fehér ritka lett volna az első csomagban (annak ellenére, hogy a szín nem igazán jó ezen a formátumon) biztosan belemegyek.

M.G.: Végül sikerült-e azt gyűjteni, amit szerettél volna?

E.D.: Mondjuk úgy, hogy az egyik pakli összejött, amivel szerettem volna játszani. Az első csomagban volt Ködlámpás, Ragyás burástya, Kővarangy és Holttengeri ének is emlékeim szerint, végül a burástyát szedtem ki. Szerencsém volt, mert a kéket valahogy nem igazán szedte magasan az asztal, a draftolt paklim végül így nézett ki:

4 Kővarangy
1 Aranybánya
1 Zu’lit gyűjteménye
1 Az idő tornya
1 Apró kincs

1 Négykarú nitmák
1 A mélybe taszítva
1 Méregcsóva
1 Transzformációs mező
1 Teknős iszapkatapult
1 Dymas
2 Elnyelte a köd

1 Jégdiszkosz
1 Motyogás
1 Préselés
1 Morgan kisujja

1 Szirén csapda
2 Ezüstsörényű pegazus
2 Ragyás burástya
2 Végzetes vonzerő
2 A szirének hangja
1 Dühöngő Amod
5 Holttengeri ének

Majdnem maximálisan elégedett voltam vele (az utolsó részleg elég beteg), kicsit el kellett volna vinni agresszívabb irányba.

M.G.: A döntő elég kiegyensúlyozott mérkőzés volt, szerinted mi volt az, ami végül eldöntötte?

E.D.: Megmondom őszintén, hogy próbáltam élvezni a játékot, szerintem ez amúgy is egy fontos dolog, teljesen mindegy, hogy egy döntőt játszol vagy a ligán pénteken, igazából fel sem tűnt, hogy milyen gyorsan elröpült az a két óra kb, amíg játszottunk. Ádám nagyon jó játékos, nagyon keveset hibázik, és ez a döntőben is így volt. Nyilván egy topdecktől kikapni kiélezett szituációban nem jó élmény (mint ahogy soha nem az), de ettől függetlenül végig kiegyensúlyozottan, hiba nélkül játszott. A döntő meccs szerintem azon ment el, hogy egy jókor kirakott Idő tornyára nagyon rosszul nekronoztam, ugyanis mindkét Ragyás burástyám kiszállt. Gondolkoztam az előtte lévő körben, hogy egy Elnyelte a köddel kéne leszedni valamit, és a Köd gyermekével építeni, végül nem emellett döntöttem, és elfogyott a paklim. Nagyon jó játékot láthattak szerintem a nézők, talán az is bizonyítja, hogy közel 90 ember nézte Hao liveját (amit itt is szeretnék megköszönni neki, nagyon király, hogy streamelve volt a döntő).

M.G.: Összességében, hogy élted meg a nemzetit? Van-e valami, amin változtatnál akár a saját felkészülésedben, akár szervezés szempontjából?

E.D.: Az idei nemzeti nekem elég nagy csalódás volt szervezés szempontjából. Óriási probléma szerintem, hogy ennek a rendezvénynek kellene annak lennie, ami miatt az emberek elkezdenek versenyezni. A csúcs, hogy te legyél – legalább egy évig – a legjobb játékos cím birtokosa. De amikor raktárban vagy a büfé mellett kell játszania a top 16-nak, az szerintem borzasztóan nívótlan. A top momentum az volt, hogy a top 4-be jutásért játszik Zsolti – Domi, és beül melléjük 3 ember ultizni. Sajnos ez szerintem elfogadhatatlan ezen a szinten, és itt most nem is beszélek arról, hogy a mellettünk folyó draft mennyire volt zavaró – az, hogy mindenképpen van lehetőség játszani egy harmadik napon az jó, ezzel nincs gond. Írtam korábban a fórumra, hogy meg lehetne próbálkozni egy négy napos nemzetivel, ahol a side event megy a harmadik napon, a döntő a negyediken, de tudom azt is, hogy ez a 3 nap is sokszor nehezen jön össze (nem beszélve arról, hogy hétfőn azért csökkentett módban üzemel az ember). Természetesen ezek ellenére azért jól éreztem magam, jó volt találkozni olyan játékosokkal, akik szökőévente jönnek fel csak Budapestre játszani. Az eredménnyel is maximálisan elégedett vagyok, meglátjuk, hogy jövőre sikerül-e jobbat menni.

M.G.: Dávid, köszönöm szépen az interjút és még egyszer gratulálok!

E.D.: Én köszönöm a lehetőséget!

Nemsokára hasonló interjút olvashattok a 3. helyezést elért Csető Zsolttal az Eldüen hasábjain.